Rendhagyó irodalomóra a MÜPA-ban – felső tagozat
RENDHAGYÓ IRODALOMÓRA A MÜPA-BAN – FELSŐ TAGOZAT
„Na szép! …..és akkor még nekem mondják, hogy gond van a magatartásommal…”
Ez a mondat egy hatodikos tanulónkból szakadt ki, a Petőfi Sándorról szóló irodalomóra után, mely a MÜPA tágas, gyönyörű tereiben zajlott.
Éleslátó és még élesebb nyelvű diákunk hamar felismerte, hogy vagányság, csibészség, pimaszság és pökhendiség tekintetében bizony a nyomába sem érhet a XIX. század fenegyerekének, Petőfi Sándornak.
Biztosra vehető, hogy éppen ez volt Szálinger Balázs költő célja, amikor halkan, szép szóval, árnyalt, pontos, gyönyörű megfogalmazásban, humorral és szeretettel mesélt Petőfi Sándorról a tanítványainknak.
Olyan történeteket mondott el a katonai egyenruháját szabályosan viselni képtelen, őrszolgálaton lelkiismeretfurdalás nélkül olvasgató, tábornokaival rendre goromba költőről, amelyekben a mára szoborrá dermedt, „megcsontosodott” Petőfi-kép megelevenedett, élővé, gyerekszemmel is érdekessé-izgalmassá vált.
A kortárs költőnek szívügye Petőfi, nemcsak most, a költő születésének 200. évében, hanem mindig. Részleteiben is ismeri levelezését, úti rajzait, jegyzeteit, ismeri a kort amelyben a költő élt, és a kortársak visszaemlékezéseit a kiállhatatlan természetű költőzseniről.
Lenyűgöző Petőfihez kapcsolódó ismereteinek mélysége és frissessége, de talán ami a legfontosabb:
Szálinger Balázs jól ismeri a költő verseit! Na de nem csak azt a néhányat, amelyet mindenki! Nemcsak azt a hármat-négyet, amelyet már óvodás korunk óta kívül fújunk valamennyien, hanem az izgalmas, a szokatlan, a félelmetes, a meghökkentő, a poétikai szempontból kiemelkedő, a korát jóval meghaladó, a hihetetlenül modern verseit is.
Szálinger Balázs ezek iránt a versek iránt ébresztett érdeklődést diákjainkban, ezekhez a költeményekhez nyitott új utakat tanítványaink számára rendhagyó irodalomóráján.
Köszönjük neki!
RENDHAGYÓ IRODALOMÓRA A MÜPA-BAN – FELSŐ TAGOZAT
RENDHAGYÓ IRODALOMÓRA A MÜPA-BAN – FELSŐ TAGOZAT
0
/
0
0
/
0